A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az eszéki híd (Edward Brown képe 1674-ből).

Az Eszéki híd vagy nyolc kilométer hosszan átívelő híd volt a Dráva folyón, Eszék mellett, amit a törökök építettek a 16. században.
Először I. (Nagy) Szulejmán 1526. augusztus 22-én vert itt le hidat és kelt át a folyón, amit aztán elpusztított. Később, 1578-ban a törökök egy állandó hidat építettek masszív tölgyfagerendákból, mely elég jó teherbírású volt. Az utánpótlást ezen keresztül szállították a hódoltsági váraknak és a harcoló török seregeknek. A hídhoz egy negyven hajóból álló hajóhíd is csatlakozott, amely a Dráva mocsarain és mellékágain is átivelt.
Ez a híd kötötte össze az oszmán-törökök által uralt Magyarországot és Horvátországot. Az átkelőhely fontossága miatt itt elég gyakoriak voltak a csatározások. Hogy a törökök hatékonyabban tudják védeni a hidat, ezért a közeli Dárdán egy erősséget építettek.
1599-ben Pálffy Miklós már felégette, de a törökök helyreállították. 1664. január 30-án a Zrínyi Miklós és Esterházy Pál vezette magyar és horvát lovasság Pécsről Eszékre tört előre. A Dráva befagyott, ezért a katonák könnyen rá tudtak menni, s február 1-jéig nagy mennyiségű rőzsét és nádat hordtak a hídhoz, majd meggyújtották. Az eszéki várból a törökök hiába próbálták ágyúkkal elűzni Zrínyit, a hidat teljesen porrá égették február 2-ára. Később Ahmed Köprülü nagyvezír újabb hajóhidat csináltatott, melyen keresztül átvonulva bevette Zrínyiújvárt június 30-án.
Véglegesen 1687-ben, Eszék visszafoglalásakor semmisítették meg az építményt.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Magyarország hadtörténete, Zrínyi katonai kiadó, Budapest 1985. szerk.: Liptai Ervin ISBN 9633263379